Az allergia a szervezet védekező rendszerének (immunrendszerének) olyan kóros túlműködése – válaszreakciója, amely során a szervezet a környezetében lévő hétköznapi, egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben is védekezik, ellenanyagot termel. A tünetek megjelenését a külső inger, az allergén váltja ki. Az allergia lehet szezonális, amikor csak az év egy bizonyos szakában jelentkezik (jellemzően a pollenek által kiváltott allergiák tartoznak ebbe a csoportba) és fennállhat folyamatosan is.

Az allergiás betegség kialakulásának folyamata nem tisztázott pontosan, de egyes körülményekről beigazolódott, hogy szerepet játszhatnak a létrejöttében pl.:

• genetikai hajlam
• dohányzás a családban
• állatok tartása a lakásban
• levegőszennyeződés
• párás, zárt helyiségek

A leggyakoribb allergének: pollen, állatszőr, házi poratka, penészgombák spórái, rovarmérgek, élelmiszerek, fémek, vegyszerek, gyógyszerek. Az allergia tünetei és a kiváltott betegségek változatosak, attól függően, hogy mi okozza és hol jelenik meg a reakció:

Tünetek		Betegség
felső légutak Tüsszögés Makacs, vízszerű orrfolyás Orrdugulás, orrviszketés Szájpadviszketés és torokkaparás		Szezonális rhinitis(szénanátha) Perenniális rhinitis Orális allergia szindróma (OAS)
Alsó légutak Nehézlégzés, köhögés, köpetürítés		Asztma
Szem Könnyezés, szemviszketés, kipirosodás		Allergiás kötőhártya gyulladás
Fül Hallójárat viszketés
Bőr Kiütés, bőrpír, duzzanat		Csalánkiütés, ekcéma
Gyomor-bél rendszer Puffadás, hasmenés, hányinger, hányás

Szénanátha: 
A leggyakrabban előforduló allergiás megbetegedés. Általában a levegőben szálló mikroszkopikus anyagok (pollen, szőr, penész stb.) váltanak ki gyulladást a felső légutakban. A tünetek ennek megfelelően tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés formájában nyilvánulnak meg. Gyakran társul hozzá kötőhártya gyulladás.

Orális allergia szindróma (OAS): 
Pollenszezonban a megszokott allergiás tünetek mellett bizonyos ételek elfogyasztása után a száj-garat területére lokalizálódó tünetek jelennek meg : ajak-, szájpad-, nyelv-, torok bizsergés, viszketés, duzzanat. Ennek hátterében a keresztallergia jelensége áll.

Asztma:
Az allergének hatására az alsó légutakban is kialakulhat gyulladás, ami köhögést, köpetürítést, nehézlégzést, fulladást okozhat.

Ekcéma:
Viszkető foltok jelennek meg a könyökhajlatban, térd-, csukló-, bokatájon, arcon és a nyakon, de a test bármely részén előfordulhat. A bőr általában forró, viszket. Akiknek ételallergiájuk van (tehéntej, szója, tojás, hal, búza), kialakulhat náluk ekcéma, vagy a meglevő rosszabbodhat. Állati szőr, por allergia is kiválthatja.

Csalánkiütés (urtikária): 
A bőrön és a nyálkahártyákon létrejövő, rendszerint 1-2 cm átmérőjű rózsaszínű-vöröses viszkető elváltozás, melyet időnként hólyagképződés is kísér. A heveny csalánkiütésekre jellemző, hogy általában 24 órán belül, spontán elmúlnak. Ezek a formák nagyon gyakoriak, okai között szerepelnek a rovarcsípések, légúti allergének, különböző ételek, gyógyszerek.

Kötőhártya gyulladás: 
A szem kipirosodása, könnyezés, szemviszketés, szárazság érzet.

Anafilaxia : 
A legsúlyosabb allergiás reakció, mely akár a keringés összeomlásához is vezethet. Azonnali orvosi beavatkozást igényel!

1. A kórelőzmény felvétele és a tünetek elemzése: fontos a tünetek megjelenésének gyakorisága, szezonalitása, esetleges összefüggése bizonyos helyszínekkel, ételek fogyasztásával. Korábbi allergiás megbetegedések és a családban előforduló allergiás megbetegedések ismerete.
   
   
2. Fizikális vizsgálat : allergiás nátha gyanúja esetén orvosa megvizsgálja a szem, orr, fül, torok és garat érintettségét, gyulladásra utaló jeleket keresve.
   
   
3. Bőrpróba: az allergiát kiváltó allergén meghatározásának egyszerű, gyors, megbízható és gyakorlatilag fájdalommentes módja. A "prick-teszt" során az alkar belső oldalára cseppentik az allergént tartalmazó oldatokat, majd ezen keresztül kis karcolást ejtenek a bőr felszínén. Az eredmény általában 30 perc múlva leolvasható. A vizsgálat előtt néhány nappal abba kell hagyni az antihisztamin tartalmú gyógyszer szedését, mert az elnyomja a reakciót.
   
   
4. Amennyiben a fenti vizsgálatok nem adnak egyértelmű eredményt vagy a bőrpróba ellenjavallt, szükség lehet további kiegészítő vizsgálatokra, mint pl. vérvétel, amikor a szérumban jelenlévő ellenanyagok, az összes IgE, és az allergénre specifikusan termelődő IgE szintjét határozzák meg; esetleg képalkotó eljárások (Rtg., CT, MR).

Allergének kerülése : amennyiben ismert a tüneteket kiváltó allergén, a legkézenfekvőbb megoldás annak kerülése. Ez elsősorban ételek, vegyszerek, gyógyszerek, fémek által kiváltott allergia esetén valósítható meg maradéktalanul.

Gyógyszeres terápia : a tünetek erősségét és lokalizációját figyelembe véve adható orális antihisztamin (pl. Revicet^®), helyileg (orrban, szemben) alkalmazott antihisztamin, kromoglikát, vagy súlyosabb esetekben szteroid tartalmú készítmény. Ezeknek egy része vény nélkül megvásárolható a gyógyszertárban.

Immunterápia : lényege, hogy a beteg nagy tisztaságú allergént tartalmazó készítményt kap egyre nagyobb adagban, majd évekig emlékeztető dózisban. Ezáltal a szervezetben tolerancia alakul ki az allergénre és így az nem indítja be az immunrendszer kóros működését. Az eljárás során az allergént fecskendezhetik a bőr alá vagy alkalmazhatják helyileg az orrban, illetve a nyelv alatt.