Növényképek és leírások

Tölgy

Tölgy

Április, május táján virágzik. Kevés pollent termel, viszont a hazai erdők jelentős százalékát teszi ki, emiatt érdemes rá odafigyelni.


Platán

Platán

Ritka, szélbeporzású általában április-május hónapban virágzik. Pollenje nehéz, emiatt tüneteket csak a platánfákkal övezett utcákon, nagyobb parkokban okoz.


 

Pázsitfűfélék

Pázsitfű

A világ legelterjedtebb növénye a fű, csak Magyarországon több mint 240 alfaja él. Európában a legjelentősebb allergiát okozó növények közé tartoznak a fűfélék, szinte mindegyikben megtalálhatóak az allergiás betegségeket előidéző fehérjekomponensek. Beporzásukat a szél végzi. Virágzási idejük hazánkban általában április végétől június közepéig tart. Ebben az időszakban virágoznak a gabonafélék is, így a szénanátháért, a kötőhártya-gyulladásként jelentkező allergiás tünetekért nem csak a fű felelős. A fűfélék pollenje bőrtüneteket - kiütéseket, csalánkiütés-szerű elváltozásokat is okozhat.


 

Parlagfű

Parlagfű

Bár a parlagfüvet sokáig vadkendernek is hívták, nem tartozik a kenderek, mint például az igazi vadkender vagy indiai kender családjába. Eredetileg Amerikából érkezett gabonával keveredve, de agresszivitása és szívóssága révén egész Európában elterjedt egyes skandináv országokat kivéve. A szélbeporzású, jelentéktelen színű, fészkesvirágú gyom az elvadult területek lakója, évente több ezer tonnának megfelelő pollent képes termelni. A virágpor szél útján akár 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni.

A néha embermagasságú gaz többnyire augusztus második hetétől október közepéig-végéig 7-8 milliárd virágporszemet enged a levegőbe. Az igen agresszív pollen szénanáthát, kötőhártya-gyulladást, de akár asztmás rohamot is előidézhet, emellett súlyos bőrgyulladást, kiütést és néha komoly betegségeket okoz. Mivel a parlagfű az 1900-as évek után telepedett meg hazánkban, örökítőanyagaink, így immunrendszerünk sem rendelkezik megfelelő védekezőképességgel, ezért irtása társadalmi érdek.


 

Nyír

Nyír

A skandináv országokban őshonos, hazánkba betelepített nyír pollenje erősen agresszív, március elejétől május közepéig okozhat panaszokat. Rendkívül sok pollent termel, érdemes elkerülni.


 

Mogyoró

Mogyoró

A legkorábban, akár már februárban virágzásnak induló növény. Porzós barkái okozzák a gondot, amelyek nagy mennyiségű allergént tartalmaznak. Az erős allergének közé tartozik, pollenszemei 18-22 mikrométer nagyságúak. Mogyorót viszont minden olyan, a mogyorópollenre érzékeny ember ehet, aki nem tápanyag-allergiás a termésre, és nem fenyegeti keresztallergia.


 

Üröm

Üröm

Európa első számú gyomnövénye. A parlagfűhöz hasonlóan nagyon sok, erősen allergizáló pollent enged szélnek augusztus elejétől késő októberig. Hazánkban főként a fekete üröm nehezíti az allergiások napjait szinte mindenhol az országban. A parlagfű mellett ez a gyomnövény okozza a legtöbb megbetegedést. Kaszálás után nem képes további virágzásra.


 

Éger

Éger

Szélbeporzású fa, nagy mennyiségű pollent termel. Ritkán vált ki allergiás reakciókat és akkor is csak helyi tüneteket okoz. A februártól április közepéig-végéig virágzó fa egyik legrégebbi őshonos fajtánk; ártéri területeken, vízpart mellett és láposoknál található meg. Az erős allergének közé tartozik. Az égerpollenre érzékenyek az említett időszakban kerüljék a nedves területeket.


 

Bükk

Bükk

Az északi mérsékelt öv lombhullató erdeiben elterjedt nemzetség; a közönséges bükk a Magyar-középhegységben 600 m fölött zonális bükkös erdőtársulások meghatározó fája. Lombhullató, 35–40 m magasra növő fa. Virágait a szél porozza be.


 

Gyermekláncfű

Gyermekláncfű

Az őszirózsafélék családjába tartozó, Magyarországon is gyakori évelő növényfaj. Füves területeken, főleg a kertekben, szántókon jelenik meg. Gyakran nevezik egyszerűen csak pitypangnak is. Virágpora az arra érzékenyekből allergiás reakciót vált ki.


 

Fűz

Fűz

A fűz tavaszi virágzású, pollenje ragacsos és nehéz, így a szél helyett a rovarok szállítják szaporítóanyagát. Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát eredményezhetnek.


 

Hárs

Hárs

A hársfák elsődlegesen rovarbeporzásúak, azonban nagy mennyiségű pollent termelnek, ami így bekerül a levegőbe, a szél által terjedő pollenek közé. A hársfapollen allergén hatását 2001-ben dokumentálták. A közepesen allergén növények közé sorolják.


 

Kőris

Kőris

Az olajfélék családjába tartozik. Gyakran ültetik utcai sorfának vagy parkokba. Virágai még lombfakadás előtt március-áprilisban nyílnak, szélbeporzásúak. Az erős allergének közé tartozik.


 

Kukorica

Kukorica

A kukorica a perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, váltivarú, egynyári növény. Két méter magasra is megnő, csöves szemtermést hoz. Amerikában őshonos, Európába a gyarmatosítással került. Ez a háziasított növény önmagában szaporodásra képtelen. Magjai nagyméretűek és túl sok van belőlük, ezért a lehulló magvakból kikelő csírák egymást fojtják meg. A termesztett kukorica minden ma létező fajtáját nemesítéssel hozták létre – ez a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk.


 

Gyertyán

Gyertyán

A gyertyán őshonos szélbeporzású, barkás növény. Április és május tájékán virágzik, pollenkibocsátása alacsony, virágporának súlya nehéz, emiatt helyben okoz allergiás reakciót. A keresztallergia miatt a gyertyánra allergiás betegből a mogyoró-, az éger- és a nyírfapollen is tüneteket válthat ki.


 

Rozs

Rozs

A rozs a pázsitfélék családjába tartozó kalászos növény. 1,25 és 2 méter közötti magasságra nőhet meg. Karcsú szalmáján több keskeny, szőrös bevonatú hosszú levél és a tetején karcsú kalász található. Keskeny szemtermése van. A búza és az árpa közeli rokona.


 

Kender

Kender

Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye. Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Meleg éghajlaton bárhol megterem. Lágy szárú, egyéves, általában kétlaki növény. Virágpora allergén hatású.


 

Nyár

Nyár

Alig okoz allergiát. A szélbeporzású növény lecsüngő barkái virágzáskor intenzív magszőrt bocsátanak ki, amely belégzéskor torokviszketést, köhögést és fulladást okozhat, szembe jutva vörösödést, könnyezést, idegentest-érzést, az orrba kerülve tüsszögést, orrfolyást eredményezhet.

A Revicet® és Revicet® Akut 10 mg préselt szopogató tabletta cetirizin-dihidroklorid hatóanyag tartalmú gyógyszer, vény nélkül megvásárolható a patikákban.

Revicet szopogatótablettaRevicet akut szopogatótabletta

Revicet® gyógyszertári átlagára: 1 729 Ft    Revicet® Akut gyógyszertári átlagára: 700 Ft

(Forrás: IMS)

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Az oldal tetejére